“Felhívom a figyelmüket, hogy nagyon sokan várnak még”
Tudjuk, tudjuk, csak nem hisszük.
Előre elnézést kérek, de ez a rész az Elnök úrról fog szólni és ennek megfelelően, hosszú lesz, nagyon hosszú…
“Petpalack a világ jelenleg legkörnyezetbarátabb csomagolóanyaga, akkor hogyha nem szemetelnek vele”
Erős kezdés ez a BL-coelho.
Két új jelölt Rachel és Iliász
Na, Rachel HR-es, recruiter, Iliász meg a 2017 Survivor reality nyertes, na legalább tudja mi az a trash
Díszlettervezés petpalackból
Első felvonás:
mennek prezentálni a reklámkampány címlap ötlettét BL színe elé
Bettina csapataB+ petpalackból kirakják Balogh úr mögé a Szent Koronát
Nemár!!!!!!
Márk csapataMilyen volt az ötletük?
“Hoztak egy alapötletet, aztán most megint nekem kellett segíteni benne, csak nem azért veszek fel elnöki asszisztenst, hogy én találjam ki helyette a dolgokat, mer akkor nem kell asszisztens, akkor szokott az következni, hogy nem veszek fel senkit, hanem megcsinálom én inkább”
Na, akkor 3 dolog Elnök úr:
- 1. olyan emberektől ütős marketing prezentációt várni, mint Márk – együgyű – okafogyott
- 2. 30 perc alatt megtervezett kampányt elvárni – dilettantizmus
- 3. NADEALEGFONTOSABB. Kibújt a tipikus magyar selfmade vállalkozó betegség a zsákból.
Nem fizet meg egy jó szakembert. A kókányolással persze nem lesz elégedett (megértem)
“Inkább megcsinálom én magam”
Ez a mindenhez is értő, mindenben is jóvagyok vállalkozó betegsége. Ezzel persze nem azt kérdőjelezem meg, hogy Elnök úr ne lenne kimagaslóan kreatív ötletgazda-marketingszakember, hiszen többször hallhattuk már tőle, hogy ő építette fel a világklasszis márkát. Inkább azt kellene felismerni VÉGRE, hogy az a modell, hogy én mindent is megoldok, az nem várható el a munkatársaimtól. Vegyünk már fel a reklámkampány feladatra reklámost, jó? És akkor lehet, hogy rájövünk, nem mi vagyunk a legokosabbak a teremben.
Péter csapatavíz – hullám ön mint a Vízkirály
Hát az mi lesz ott vízen járok?
Balogh úr vízen jár
Igen? Hát nem a Jézus vagyok én. Nem tudok vízen járni
Rachel az új csaj – jajj de elege van ezekből…
“Emlékeztek, hogy mit mondtam…”
“Már a legelején megmondtam….”
“Ahogy Péter visszaérkezett, pontosan ezt üzente nekünk Levente, tehát kaptam a visszaigazolást Leventétől”
Ez se okosabb, csak okoskodóbb
Mennyi időnk van még Péter?
Projektmenedzserhez abszolút illő válasz: “Nem tudom, csináljuk, ötleteljünk, aztán amivel kész leszünk,kész leszünk”
“Értem a szöveges részét a koncepciónak, de a kép így rendkívül zavaros lesz” mondja a profi fotós.
Hát ezért külön szakma az, hogyan jelenítjük meg a marketing ötletünket, üzenetünket egy címlapon.
Levente aszonygya, hogy ő egy letisztult MONUMENTÁLIS hátteret szeretett volna. Na de hiába látjuk a lelki szemeinkkel azt, hogy a petpalackból az építményünk az egy felhőkarcoló, ha a vizuális végeredmény egy négyemeletes panel lesz.
Olyan szuperek ezek a srácok, senkiben nincs semmi aggodalom. Szerintük minden a lehető legjobban megy.
“Nem fognak túl sok dolgot a grafikusra bízni?”
Nem, mondja Bettina ezredesi határozottsággal, annak fényében, hogy a fotózáson valójában csak beállították BL-t egy pózba és minden mást a grafikussal fognak köré tenni.
Kész szerencse, hogy Elnök úr ilyen topmodell típus.
“Nem elég formabontó, nem elég provokatív”
Mind a négyen először csináltunk ilyen feladatot… tudjuk, Bence
Na, hát Elnök úr elmondja, hogy milyen zseniális ötletei lennének… amit várt volna…
“Kompromittálót szerettem volna, túlzóan belerakni, hogy a petpalackból mit lehet készíteni. Gondoltam volna olyanra, csak nem akarok mindent elsütni, hogy egy zakót csináltak volna belőle, amit rám adnak vagy a háttérbe egy autónak az elejét. Bármilyen szobrot meg lehet csinálni egy ilyen petpaalckból, ami látványos.”
Ja, még Elnök úr életnagyságú szobrát is meg lehetett volna, nem?!
Második felvonás:
Fotózás után grafikussal megmókolják a semmilyen fotókat.
Harmadik felvonás:
Érkezik Elnök úr
Bettina elkezdte prezentálni a Címlap ötletük megmagyarázását, de Elnök úr lehurrogja két mondat után
“na, Betti, átveszem, jó? álljon a csapata mellé. azért fújtam le, hogy elmondjam, rossz úton vannak, rossz úton is maradtak. ezzel mi a probléma ezzel a címlappal?”
Annyira vállalkozóból-vezető lettem népbetegség ez, hogy ezt hajtogatjuk, hogy “címlapot kellett volna csinálni”
Most elmormolok egy miatyánkat Elnökúr, mert hiába mondja el egymillió-háromszázhuszonhétezer-nyolcszáztízszer, hogy CÍMLAP. Azt kellene elmondani (megtanítani) az embereinknek először is, hogy mit jelent ez? Mi van mögötte? Mitől lesz jó egy címlap? Ha már azt várjuk el, hogy megvalósítsák azt, ami kizárólag Elnök úr fejében létezik.
Na, kielemzi, miért nem jó.
“Na, mindegy, ne magyarázzuk meg a hülyeséget, Viktor! Gondolom ilyen munkát nem ad ki a kezéből”
Milyen támogató hozzáállás ez, nem? Veri a shaming kategóriát. Amúgy meg Elnök úr, csakszólok, hogy éppen most adott ki a srác egy ilyen munkát a kezéből, hát azt fikázza éppen.
Szerinted a másik két csapat hogy megy ki prezentálni ezek után?
Dehát mindegy is, mert Elnök úr ott marad és majd ő elmondja, miért nem jó.
“Címlap. Mikor címlap valami?”
A címlapon van egy főszereplő. Az azért van címlapon, hogy az emberekre lenézzen a címlapról.”
Próbálom visszafogni magam, hogy ne tűnjön úgy, hogy minden szavát kiforgatom Elnök úr, dehát ezt mondta, konkrétan.
“Hogy lehet olyan címlap, hogy nem nézek rá a vásárlóra, fogyasztóra?”
Na, jónapot kívánok! Hát ezt kellett volna a feladat kiadásnál csinálni. Elmondani, mit kell tudni ahhoz, hogy semmi tudás nélkül egy aránylag elfogadható címlapterv készüljön.
“Megbukott az egész dolog”
A harmadik csapat amikor feláll, hogy kimenjen prezentálni, akkor csak annyit mond BL
“Maradhatnak, onnan is fogják hallani”
Aztaqvaúristenit mennyire szép példa ez arra, hogyan NE taposd le az embereidet, hogyan NE adj visszajelzést. Esetleg arra is példa lehetne, hogy egy vezető mekkorát hibázik, ha nem megfelelően ad ki feladatot. Arról már nem is beszélve, hogy a nem megfelelő embereknek. Dehát itt ugye erről szó sincs, mert Elnök úr nem hibázik.
“Első ránézésre nem rossz, de ez sem egy címlap. Ez egy plakát. Egy nagyon jó plakát…”
Pffúúú végre egy morzsányi pozitív visszajelzés.
“Ki nézett utána, hogy mi a címlap?”
Értem! Szóval wikipédiából kellett volna megtanulniuk.
“Tegye fel a kezét, aki inspirálódott más címlapokról.”
Jópáran felteszik a kezüket
“Nem sikerült” – nyugtázza Elnök úr
Bettina ezen felröhög “akkor mégse”
Végre valaki, aki kifejezi azt, hogy ez nem egy elfogadható vezetői gesztus. Persze tudom, tudom, hogy itt most többről van szó, mint egy jó vezetőről, hiszen BLről van szó.
Mai feladatot mindenki elbukta, úgyhogy minden csapatból 1-1 embert kiválaszt, akit “felvisz magával”
Bettina – Márk – Veronika
Bettina nem érzi jól magát, hogy magánál gyengébbnek tartott emberekkel ülhet a kínkanapén.
Hát nem esett le kiscsaj, hogy nem nyilvánítjuk ki a véleményünket Elnök úrról? Ez itt nem járja.
Márk OFF
Veronika küzd, mint sokkolóval lebénított malac a jégen, de OFF
Bettinával milyen a jó vezető diskurzus indul
Levente megmondja:
“Engem nem azért tisztelnek, mert megkövetelem mindenkitől, hanem mert letettem az asztalra, meg le is teszek, folyamatosan”
Ez mondjuk igaz, csak ez az álommeló minek kellett, de tényleg? Vagyis miért így kellett?
“Ön egyébként nőben olyan, mint én férfiban voltam. Csibész. Csak én azért lehettem csibész, mert volt tudás mögöttem.”
Na, mennyi minden besűrítve egy mondatba:
– shaming
– nemek közötti egyenlőtlenség
– leértékelés
– saját maga felmagasztalása
“Olyan határozottan tudja mondani a semmit, hogy rajtam kívül más elhiszi”
“De valóban nincs még itt az ideje, hogy elmenjen. De ha nem fogadja meg a tanácsomat, legközelebb lent , mindenki előtt fogom elküldeni.”
Ezt a katarzist! Köszönöm az élményt Elnök úr!
Hát ezt a részt lementem a Hogyan NE tanulmányfilmeim közé…