Az elnöki asszisztens és a grafikusok harca

Az Elnök úr mai adásban is megcsillogtatta személyiségét, hiszen sokkal fontosabb neki az, hogy a csapat tapsoljon, mint hogy ki milyen szakmai tudással rendelkezik.. Természetesen más érdekességek is történtek a leendő elnök asszisztens jelöltekkel, de ehhez olvass tovább.

írta: Watsing Dori

A hatékonyan működő csapatok felépítésének rocksztárja

A mai adás láttán kijelenthetjük, hogy a grafikusok legnagyobb kihívója nem a Midjourney, hanem Balogh Levente elnöki asszisztense lesz.

Palack és címke tervezés.

Elnök úr, hogyha nem tapsol a csapat, azt teszi szóvá. Most az a baj, hogy Detti arcán levakarhatatlan öröm jelent meg a feladat kihirdetésénél. Kezd körvonalazódni, hogyha nem úgy viselkedsz, ahogyan elvárja, az zavart okoz az erőtérben.

Larissára mindig számíthatnak: “a lájszensz menedzserrel egy szakmai rövid kólt bonyolíthatnak le.”

Mi történik amikor olyan embereknek, akiknek nem ez a szakmája, megengedjük, hogy forma és arculat tervezzenek?!

1. lekutatja az internetről mi a trend – ez pipa
2. talál egy trendi designt és lemásolja
3. azért, hogy az övé legyen az ötlet, egy formatervező csapat által átgondolt terven csavar egyet.

Ettől aztán nem elég, hogy nem lesz egyedi az ötlet, még a funkcióját, kinézetét tekintve is a megerőszakoltság érzetét fogja kelteni bennünk. Védelmükre szólva —- milyen is lehetne egy nap alatt? Úgy, hogy nem értenek hozzá.

A két csapat prezentálása

Balázs – sótlan, képtelen reagálni egy váratlanul felmerülő hibájukra.

Pégé – tipikus, hogy a bemutatkozásban saját magát mutatja be. Nem a csapatot képviseli?! Annyira szeretem, hogy egy jelölt első lépésével sorsdöntő jellemvonásokat tudhatunk meg róla.

A két csapat szóvivőjének összecsapása.

Timi hozza a bulldog stílust, ami valljuk be kurva idegesítő – de legalább felkészült és gyorsan vág az agya.

Elegánsan szól be.

Pont az a típusú ember, akit egy kis csapatba soha ne tegyél be, viszont 10 fő felett már ráengedheted a cégedre, mert fel fogja húzni a szintet.

Gergő – zene füleimnek ahogy kibukik belőle a

“nem készültem fel rendesen, de majd személyeskedéssel lenyomom a másikat, mint a bélyeget, mert én az esélyes csapatot képviselem”

attitűd. Na ezt nevezem én klasszikus ficsúr tempónak. Visszataszító. Elsüllyednék – ja nem, lerúgnám a pulpitusról – a csapattagjai helyében, akiket most elméletileg képvisel.

Mindig kihagyok 1-2 gondolatot, nehogy szédüljetek és hányjatok, mint egy jó kis lánchintázás után. De most annyi maradt, hogy holnap reggel kaptok az ebben a részben történtekről még egy magvas posztot!