A Deloitte készített egy felmérést Millenials Survey 2020 címmel, és amit ott olvastam, az még inkább megerősített ebben.

A magyar valósághoz – a lakosság 80%-t illetően – ennek a felmérési eredménynek semmi köze.

Ezért azt kérem minden olyan magyarországi vállalkozás és szervezet vezetőjétől, aki a magyar valóságban felnőtt pályakezdő maifiatalokat szeretne foglalkoztatni, hovatovább megérteni a működésüket, nehogy ez alapján a felmérés alapján alakítson ki stratégiát, mert egészen egyszerűen ezek a kutatási eredmények a magyar lakosság felső 10%-nak gyermekeire igazak. Igazak azokra, például, akiknek a gyermekei külföldi egyetemeken tanulnak és egyértelmű már 22 éves korukban, hogy a BIG4 valamelyikénél fognak karriert építeni. De egyáltalán nem igaz azokra, akiknek dolgozniuk kell az egyetem mellett, hogy fizetni tudják a tandíjat, akik nem mennek egyetemre, mert nincs rá lehetőségük vagy azért nem, mert nem hisznek (már) abban a régi világképben, hogy „legyen egy diplomád és akkor építhetsz egy csodás karriert”.

És ez nem jelenti azt, hogy ne tartanám nagyra azt a szervezetet, azt a szakértőt, aki ezt a kutatást jegyzi. Sőt! ha globálisan akarunk egy képet alkotni erről a generációról, teljesen helytállónak tartom az összefüggések jelentős részét!

Miért nem értek egyet?

Amikor a munkavállaláshoz való viszonyukról szeretnénk képet kapni, nem alapozhatunk a magyarországi 1983-2002 között születettekről, erre a kutatásra. 13 országban, 9 102 személy bevonásával elvégzett kutatás vajon mit mutat meg nekünk egy magyarországi, a munkaerőpiacra éppen hogy kikerülő 23 évesről?! Egy miskolci 23 éves egyáltalán nem hasonlít egy párizsi 23 éveshez, azon túl, hogy mindketten használják a közösségi médiát. Remélem ebben egyetértünk?! Összemosni őket egy felmérésben, olyan globális jellemzők megmutatására való, mint amikor egy X (40-50 éves jelenleg) generációs felsővezetőről azt állapítjuk meg, hogy jellemzően férfi és öltönyben jár. Ez elég lenne egy magyar felsővezető munkaerőpiaci helyzetének feltérképezésére?!

Melyik részével nem értek egyet?

Nem szokott a tőlem eltérő vélemény felbosszantani, ez a része a felmérésnek viszont még most is indulatossá tesz.

Sokan közülük óvatosak és tájékozottak pénzügyi téren. Bár a stressz legnagyobb arányban a hosszú távú pénzügyekből ered, az ezredfordulósok több mint fele, és a Z-generációsok majdnem fele félretesz, és ki tudna fizetni egy váratlan, nagyobb kiadást.”

Ez most komoly?! Elég széles merítéseim vannak a magyar Z generációsok közül és nekem az a meglátásom, hogy több, mint a fele, semmilyen tartalékkal nem rendelkezik. És nem azért, mert elszórják a csili-vili jövedelmüket – ami egyébként ebben a korban teljesen normális lenne -, hanem azért, mert nincs rá lehetőségük. Váratlan kiadást úgy tudnak kifizetni, ha a szülők segítenek. Még önálló életet is leginkább szülői támogatással kezdenek, ha egyáltalán kezdenek.

Ez az igazi kedvencem…

„A munkahely iránti lojalitás egyre magasabb, mivel a vállalkozások figyelembe veszik a munkavállalók igényeit a sokszínűségtől és befogadástól kezdve a fenntarthatóságig és az átképzésig. Az elsődleges felmérésben több millenniumi mondta azt, hogy legalább öt évig a mostani munkahelyén szeretne maradni, mint amennyien két éven belül váltanának.”

Micsoda egy szép új világ ez! Ideje lesz megvennem a jegyem az űrutazásra, hogy én is találkozhassak ezekkel a vállalkozásokkal és ezekkel a fiatalokkal.

Addig is, maradok tisztelettel a működő megoldásokat szállító kékgalléros, maifiatalok munkaerőpiaci integrációját segítő szakértő és csodálattal bámulom az elefántcsonttornyokban tevékenykedő fehérgallérosokat, akik körül hemzsegnek ezek a Z generációsok!

Biztos vagyok benne, hogyha a cikk a felmérésről arra összpontosít, hogy ez a generáció globálisan milyen erősen hisz abban, hogy mozgalmakat indíthatnak óriás vállalatokkal összefogva a Föld megmentéséért és ezt milyen szépen erősítette meg a COVID-19 időszaka, na ezért a gondolatmenetért én is a tűzbe megyek. Meg is hajlok, hogy a felmérés erre is kitért és erőteljesen hangsúlyozta ennek előnyeit.

A hivatkozott cikk itt olvasható:

https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/human-capital/articles/millennial-survey.html?utm_source=linkedin.com&utm_medium=post&utm_campaign=Advisory&utm_term=HCAS&utm_content=millennial_survey