Nyílt levél a 35+os pályakezdőknek
Kezdjük azzal, hogy nagyra becsülök minden egyes embert, amiért képes arra, hogy jelentős munkatapasztalattal a háta mögött egy teljesen új területen újra tanuljon, számára ismeretlen terepre lépjen be, meghaladja önmagát.
Egyértelműen az IT szektor vált rajongásig közkedvelt területté. Ha nem vagy érdekelt az IT iránt, de 35+os újra-pályakezdő vagy, akkor is olvass tovább azt tanácsolom.
Amikor betéved egy zöldfülű az IT területre, akkor még nem is gondolja, mekkora fába vágta a fejszéjét. Mennyi, de mennyi irány, turbulensen fejlődő-változó specializálódási lehetőség.
Többen megállnak – megelégszenek – az alap szinttel, amikor pár fős kisvállalkozásoknak lesznek a rendszergazdái. Egy szinttel magasabb a hobbistánál. Elnézést kérek, ha valakit most megbántottam. Az igazság néha fáj, általában akkor amikor igaz. Viszont vidáman megélnek belőle.
Vannak jó páran, akik olyan aggyal, tanulási képességgel és hozzáállással rendelkeznek, hogy pár év alatt elég komoly szintre gyúrják fel magukat. Na ehhez kellenek olyan cégek, akik lehetőséget adnak számukra, mondjuk 45 éves pályakezdőként is.
Az a rossz hírem van, hogy teljesen mindegy,
milyen szintre húztad fel magad az elmúlt 15-20 évben valami más területen.
Igen, még akkor is, ha annak érintőlegesen köze volt az IT-hoz. Mert annak a cégnek, aki felvesz téged, annak a cégnek Te ígyis-úgyis pályakezdő leszel.
És így van ez minden más területen is. Mondjuk azt nem nagyon értem, miért nincs ugyanennyi újra-pályakezdő csodaszép kétkezi szakmákban, mint a villanyszerelő, az asztalos, …Na jó, valójában értem. Sokkal fenszibb ITsnek lenni. Csak annyit fűznék hozzá, hogyha nem fejlődsz ezen a területen értékelhető szintre, akkor ebben a szakmában is csak egy biorobot leszel…
Na de térjünk vissza oda, hogy tedd fel magadnak ezt az elég fontos kérdést:
Képes vagyok-e valóban pályakezdőként viselkedni azért cserébe, hogy igazán jó cégek lehetőséget adjanak számomra?
Képes vagyok-e letenni azt a sémát, ami abban mozgat engem, hogy “nem 20 éves vagyok, már elértem egy egzisztenciát, nem adom alább”?
MERT a kiválasztási folyamat során ez a 3 fő szempont:
• szakmai tudás, mögötte lévő gyakorlati tapasztalattal,
• bérigény,
• mennyire passzol a jelölt a többi munkatárshoz.
Sehol nem szerepel benne, hogyha valaki 45 éves, de ugyanolyan pályakezdőnek számít, mint egy 27 éves, akkor az ő magasabb bérigénye reális. A munkáltató számára nem az.
Azzal nyugtatnálak, hogy az elmúlt 20 évben megszerzett munkatapasztalatodat, ahogyan feljutottál arra a szintre egy másik területen, amit most készülsz eldobni egy új terület sikerének reményében, az óriási előnyt ad egy valóban pályakezdővel szemben. Gyorsabban fogsz haladni, gyorsabban és okosabban tudsz integrálódni, vannak már nehéz helyzet kezelési eszközeid. Így gyorsabban fog a szakmai tudásod és ezzel együtt a bérszinted is emelkedni.
DE ne várd azt, hogy a más területen szerzett, elismerésre méltó éveidet beszámítsa egy olyan cég, ahol pályakezdőnek lehetsz csak besorolva.
Így vágj bele! Bátorítalak, hogy válts, fejlődj, mert ez fog újra élettel megtölteni!!! Csak gondolkozz is közben (előtte) a másik oldal fejével is.
Képes vagy 1-2 évre lejjebb adni a mostani bérszintednél egy új területen való fejlődés reményében?!
Erre az egy kérdésre adott válaszod meg is mutatja, hogy valóban hiszel-e abban az új területben és magadban vagy csak tapogatod a piacot, hátha…
Ismered a szűzlányos viccet, ugye? Ez pont olyan.
Állandó újrakezdőként, pontosan tudom mit élsz át. És azt kell mondjam neked, hogy csak úgy érdemes, ha megvan benned a kellő alázat. És igen, az alázat sokszor pénzben is mérhető válik.
